Csillagok, akár a por
Családomban és környékén nagy népszerűségnek örvend az amatőr csillagászat, apám már a '60-as években elkészítette első Newton-rendszerű távcsövét, melyet a mai napig használunk. Ezen a képen ő látható, amikor 1999. augusztus 11-én a Hold mögül már kibukkanó napsugakat a távcső a pólójára vetíti.
Az nagyfokú természettudományos tudatlanság miatt kevesen vannak tisztában többek között azzal, hogy a Jupiter 4 nagy holdját (ún. Galilei holdak), a Vörös Foltot, a Szaturnusz gyűrűjét vagy a Mars jégsapkáját már egy egyszerű, 8-szoros nagyítású színházi távcsővel is meg lehet figyelni. Semmi mást nem kell tennünk, mint stabilizálni a műszert, és persze jó irányba fordítani. Galilei tudta ezt, pedig nem volt ilyen jó eszköze!
Az alábbi saját készítésű képeken az 1999-es teljes napfogyatkozás látható.
Ezek a képek a Vénusz Nap előtti 2004. júniusi átvonulását mutatják. Bár ez laikusok számára nem tűnhet túl látványosnak, a ritkasága teszi mégis azzá, ilyen átvonulás 130 évente mindössze kétszer történik!
Hasznos linkek
www.csillagaszat.hu Tulajdonképpen ezen az oldalon az összes magyar csillagászattal kapcsolatos honlap fönt van, ezért nem is gyűjtöttem többet, talán a Magyar Csillagászati Egyesület honlapját emelném ki, mivel ez a leghitelesebb, legalaposabb forrás.
Egy kis science-fiction
A tudományos-fantasztikus irodalom manapság válsággal küzd, ami köszönhető többek között annak, hogy a komoly művek többsége némi természettudományos ismeretet és érdeklődést is igényel, különben nehezen és csak korlátozottan élvezhetőek. Ennek folyományaként a legtöbb embernek a „sci-fi” szó hallatán a Csillagok háborúja vagy a Superman jut eszébe, amiket én inkább neveznék diplomatikusan fantasztikus mesének, mint tudományos fantasztikumnak. Egy másik ok a fantasy népszerűsödése, amelyet szintén sokan összekevernek a science-fictionnel, pedig bár ebben a témában - számos gyermekded bugyutaság mellett - születnek igényesebb művek, még sem volna szabad a sci-fivel egy polcra tenni. Igaz, vannak a két tematika között átmenetek, mint például Ray Bradbury vagy Robert Silverberg. Ezt a keveredést kiküszöbülendő alakult ki a „keményvonalas sci-fi” („hard sci-fi”) kifejezés, ami tulajdonképpen ugyanazt jelenti, mint amit az egyszerű „sci-fi” jelentett 30 évvel ezelőtt.
A Magyar Scifitörténeti Társaság meghatározása a sci-fi tematikára:
„A tudományos-fantasztikus irodalom ma még nem létező vagy föl nem ismert problémákkal foglalkozik, s azokra racionális megoldást kínál, vagy fordítva, létező, fölismert problémákkal foglalkozik, s azokra nem létező, de racionális megoldást kínál.” (Forrás: Dr. S. Sárdi Margit: Mi tartozik a sci-fi irodalom fogalmába? [SF műhely 1. SFportal.hu])
Idézet az Index egyik könyvkritikájából: „Hazánk kis ország fura nyelvvel, ahol bár a Galaktika elévülhetetlen érdemeket szerzett a tudományos fantasztikum népszerűsítésében, a rendszerváltás után hiába volt látványos mozgolódás a piacon, a színvonal felhígulása és a piaci érdektelenség a kilencvenes évek végére azt eredményezte, hogy alig-alig jelentek meg igazán jó sci-fik Magyarországon.” Nyilván nem éri meg olyan műveket kiadni, melyek egy speciális érdeklődésű kisebbségnek szólnak, ugyanakkor az utóbbi években némi javuló tendenciát lehet fölfedezni, meg-megjelennek Philip K. Dick, Michael Crichton, stb. regényei is.
Jó hír, hogy újjászületett a Galaktika, megközelítőleg egy évtizedes kihagyás után, „mint ha mi se történt volna”, 2004 őszén megjelent a 176. példányszám! Honlapjuk is egészen igényes.
Aki komolyabb, magyar nyelvű anyagokat akar még találni a témában, annak a www.scifi.hu oldalt vagy a Solária honlapját ajánlom.
Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány, a kedvenc sci-fi íróimhoz kapcsolódó oldalt:
Isaac Asimov (1920-1992)
isaacasimov.garcia-cuervo.com (spanyol)
David Brin (1950-)
Arthur C. Clarke (1917-2008)
hubcap.clemson.edu/~sparks/clarke.htmlhttp://hubcap.clemson.edu/~sparks/clarke.html
membres.lycos.fr/sfbase/clarke/ (spanyol)
www.geocities.com/Area51/Cavern/2310/homepage.htm (olasz)
www.alesoft.net/clarke/ (spanyol)
Michael Crichton (1942-2009)
Philip K. Dick (1928-1982)
Joe Haldeman (1943-)
home.earthlink.net/~haldeman/shortbio.html
Frank Herbert (1920-1986)
Stanislaw Lem (1921-2006)
Larry Niven (1938-)
Frederik Pohl (1919-)
Robert Sheckley (1928-2005)
Robert Silverberg (1935-)
Zsoldos Péter (1930-1997)
Egyéb használható oldalak
www.ciencia-ficcion.com/bienvenida.html (spanyol)
Alapművek, melyeket mindenkinek érdemes (lenne) elolvasni
Abé Kóbó: A dobozember
Abé Kóbó: A negyedik jégkorszak
Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Aldiss: Amíg világ a világ
Aldiss: Szürkeszakáll
Asimov: Alapítvány
Asimov: Én, a robot
Asimov-Silverberg: Leszáll
az éj
Banks: A játékmester
Bester: Tigris, tigris
Boulle: A majmok bolygója
Bradbury: Fahrenheit 451
Bradbury: Marsbéli krónikák
Bradley: Darkover
Brin: Csillagdagály
Brin: A jövő hírnöke
Brunner: A Yan játékmesterei
Capek: Harc a szalamandrákkal
Card: Végjáték
Clarke: 2001. Űrodisszeia
Clarke: A város és a csillagok
Clarke: Az Éden szökőkútjai
Clarke: Holdrengés
Clarke: Randevú a Rámával
Crichton: Az Androméda törzs
Crichton: Idővonal
Crichton: Préda
Dick: Ubik
Franke: Az orchideák bolygója
Gibson: Neurománc
Grimwood: Időcsapda
Haldeman : Örök háború
Herbert: Dűne
Hoffmann: Arany virágcserép
Hoyle: A fekete felhő
Huxley: Szép új világ
Jeschke: A teremtés utolsó napja
Keyes: Virágot Algernonnak
LeGuin: A sötétség balkeze
LeGuin: A kisemmizettek
Lem: Éden
Lem: Kiberiáda
Lem: Solaris
Martinov: Az időspirál
Merle: Védett férfiak
Merle: Malevil
Merle: Állati elmék
Miller: Hozsánna néked, Leibowitz
Mónus Miklós: Ő és Az
Niven-Pournuelle: Szálka Isten szemében
Niven: Gyűrűvilág
Orwell: 1984
Orwell: Állatfarm
Pohl: Az átjáró
Pohl-Kornbluth: A Vénusz üzlet
Robinson: Vörös Mars
Roshwald: A hetedik szint
Sagan: Kapcsolat
Sheckley: A státuscivilizáció
Sheckley: Szabad préda
Shelley: Frankenstein
Stapledon: Sziriusz
Stapledon: Az utolsó és az első emberek
Sznyegov: Istenemberek
Sztrugackij: Piknik a senkiföldjén
Sztrugackij: Stalker
Twain: Egy jenki Arthur király udvarában
Verne: Nemo kapitány
Verne: Utazás a Holdba
Vogt: Slan
Wells: Időgép
Wells: Láthatatlan ember
Wyndham: Triffidek Napja
Zsoldos: Ellenpont
Zsoldos: Feladat
Zsoldos: A Viking visszatér
Itt egy viszonylag nagy elektronikus sci-fi könyvtár található
Itt pedig egy (házi) lista a budapesti antikváriumokról excel formátumban
Néhány filmalapmű, eloszlatandó az olyan tévhiteket, melyek szerint pl. a Star Wars (egyéb érdemei elismerése mellett) a sci-fi kategória része lenne...
Különvélemény (Minority Report [2002])Gattaca [1997]
Dűne (Dune [1984])
Terminator (The Terminator [1984])
Szárnyas fejvadász (Blade Runner [1982])
Végső visszaszámlálás (The Final Countdown [1980])
3. típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind [1977])
Androméda törzs (The Andromeda Strain [1971])
2001 és 2010 Űrodisszea (2001: A Space Odyssey [1968], 2010 [1984])